Öreg kút

Sötét kút mélyén
egy kósza fénysugár csak
te mégis örülsz

A fény remény.
Hogy tényleg kimássz, jobb a
Béka-lelemény

Béka araszol,
zöld mohán ereje fogy.
Kút örök foglya

Ne légy önsorsod
martaléka. Keresd a
kiutat, béka!

Ki harcol, azé
a szerencse: rá vár víz,
nap, békalencse!

Ismerős kövek,
öreg kútban nagy a csend.
Jobb maradni lenn.

Béke a célja
utadnak? Ne bánd. Inkább
örülj kutadnak!

Csábító napfény,
kerek kék fényfolt az ég,
felhők elúsznak.

Bent szűk—kint kígyó
torka ásít. Vagy az e-
gyik, vagy a másik!

Ő egy rejtelem,
rettegett ismeretlen,
teste nesztelen.

Gólya kelepel,
röpte kék eget legyez,
kút csendje ölel

Okkal örül kút
lakója: kút ölén nem
él kígyó, gólya!

Álmodozni jó,
a kút kávája meleg,
az milyen lehet?

/Ez egy haikus játék volt, a zölddel írt sorok Brekeke válaszai/