Kispál és a Borz - Rezervátom

1. Berendeztem én már a világom,
És kirándulok benne, mint egy bölény,
Akinek azér' van a rezervátom,
Mert úgy szeret lakni, ahogy én.

2. Elsétálok én a kerítésig,
Nincs azon túl kedves a szememnek,
Ha meg lenne, hát biztos hogy nem olyan,
Amit egy ilyen kis világba beengednek.

Az 1950 - 53 között kitelepítettek emlékére

Az ötvenes években kitelepítettek tiszteletére és emlékére Budapesten, az I. kerületi Szarvas téren emlékművet avattak, mely Széri-Varga Géza (1951- ) alkotása. Az emlékmű üvegbetonból készült, melynek magyar feltalálója Losonczy Áron építész (az ő nagyszülei és édesanyja is az egyik hortobágyi kényszermunkatábor lakói voltak).
Nagyon szép lett az emlékmű és tökéletes választás volt hozzá az üvegbeton.

http://www.szoborlap.hu/12885_az_1950_53_kozott_kitelepitettek_emlekere_budapest_szeri_varga_geza_2010.html

Temetők

Mimikri

Jobb- és baloldal

BAL vagy JOBB?

Én

Bajusz

Mindenhol lehet aludni

Hurrá, gifeket is be lehet rakni

Statisztika

Jé, most látom, hogy van statisztika is itt. Per pillanat, magyar idő szerint hétfő hajnali 5:50-kor 17 magyarországi, 2 amerikai és 3 kanadai látogatót jelez nekem. Megáll az eszem. De persze nem baj, csak csodálkozom. Mindenesetre jó munkát (ill. szép álmokat, kinek ugye mit), generálisan szép hetet kívánok. (Kár volt megnéznem, ez most zavarba hozott.)

Rózsi - Gyertyák

Lovasi - Leskovics : Ha a csend beszélni tudna

Ha a csend beszélni tudna
Négymilliárd hangon szólna
Mindarról, mi bennünk rejtve él
Vágydal szólna száz szólamra
Minden gondolat dobolna
Millió szó összefolyna
Ezer nyelven kavarogna
S a világnak nem lenne titka
na na na na na na...

Ha zene nélkül volna dallam
Egy soha meg nem szólalt dalban
Megtudnád, hogy mit is akartam.

A csend minden nyelven hallgat
Szóra még sosem bírták
Azt hiszem, hogy ezt még te sem tudnád
De több van, mit szemed láthat
De több van, mit füled hall
S van akinek a csend szavak nélkül
Van akinek a csend szavak nélkül is vall

Ha a csend beszélni tudna
Hol nevetne hol meg sírna
Fekete is fehér volna talán
Vallomások, látomások
Víziók és hazugságok
Érzések és kívánságok
Megtörnének, széttörnének
Tükörfalán a beszédnek
na na na na...

Adamis Anna

félsz

félsz...avak...
félszavakból
félek
élek
lélek
kérlek
ne féljek


http://mamintiazoldkicsitunder.freeblog.hu/archives/2009/03/09/Tuaregek_uzenete/

Mit bámulsz? Igen, ez a piros rúd az Anyukám

Falvédők lelke

Nem találtam ugyan erre konkrét adatot, de valószínű, hogy a magyarországi falvédőknek sváb gyökereik lehetnek. Mindenesetre léteznek német feliratosak, gót betűvel írottak is. Talán a nagypolgári falikárpitok ”lekoppintásának” is szerepe lehetett, hiszen megfigyelhető a parasztbarokk is a falusi házakon, bútorokon, ahogy utánozták az úri módit. A falvédők gyors térhódításában viszont biztosan szerepet játszott, hogy a csak évente egyszer, húsvét előtt meszelt falat praktikus volt így védeni, - főleg a konyhában, a tűzhely környékén, az étkezőasztalnál és a mosdóhelynél. Ez a mosható (és utána keményítendő, vasalandó) textildarab azonban nem csak védte, hanem egyúttal díszítette is a konyhát, hiszen nagy gonddal kihímezték, beszegték. Vásárokban is árusították az előnyomott mintákat. Így olcsó és hozzáférhető volt, a hozzáadott érték a kézimunka volt. A háziasszony olyan mintát választhatott, ami kifejezte a családról alkotott idealizált képét, vágyait. A rajzolatok és a feliratok kissé ugyan negédesek mai szemmel nézve, de pont ettől olyan bájosak. Szociológiailag sem utolsó megvizsgálni mit választottak, mit néztek családok ezrei 10-20 évig a konyhában. A szerelem, udvarlás, párválasztás, anyaság, hűség, társadalmi szerepmegosztás, pia, kaja és pénz a központi téma.

A rendelkezésemre álló fotókon a következő szövegek olvashatók:

Csak egy kislány van a világon (ékezetek szivecskékkel)

Szív küldi szívnek, szívesen (ékezetek itt is szivecskékkel)

Szűz szál piros rózsát küldtem én tenéked

Ennek a kislánynak nincs babája Azért eszik meggyet egymagába

A virágnál a legszebbnél összeért az ajkunk csókolózó gerlepárok úgy kacagtak rajtunk

Úgy sem hiszek a férfiaknak

Nem adlak másnak, nekem rendelt az élet.

Szívemnek, lelkemnek az a kívánsága Éljek én férjemmel örök boldogságban...

Édes kincsem tedd le azt a kiscsibét, mert minden anya szereti a gyermekét

Az ebéd készen vár Kedves férjem jössz-e már

A jó ételt ha szereted, hozz haza pénzt eleget.

Sütni, főzni nem nehéz, ha van hozzá elég pénz.

Ha pénzt hozol eleget sütök főzök én neked

Az én uram csak a vizet issza. Nem is sírom a lányságom vissza.

Nékem olyan ember kell ki korcsmába nem jár el itthon eszi vacsoráját megbecsüli a családját

Ne hagyd el azt, ki téged szívből imád.

Nincsen rózsa tövis nélkül, nincsen élet bánat nélkül.

Férjecském ha itthon nem maradsz, legközelebb helyettest találhatsz! (egyébként ez az egyedüli felkiálltójeles mondat, merthogy ez fenyegetés!?)

Szomszéd asszony elmehet itt pletykázni nem lehet

Óh anyai szeretet, a Te jóságodat, mélységedet, megmérni nem lehet.

Jó bor egészség, szép asszony feleség.

Ritkábban találtam házi áldást (Hol hit ott szeretet, hol...) és imát, fohászt is:

Jézus Mária, segíts minket! (mégis akad még felkiálltójeles)

Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma

Még ritkább lehetett a hazafias érzelmű falvédő, mint ez:

Adtuk könnyel, vesszük vérrel, lesz még szőllő, lágy kenyérrel

Általában egy színnel hímezték a mintát, a feliratot és a szegést is. Leggyakoribb a piros vagy kék fonállal hímzett falvédő. Ritka a színes. Hogy mikor kezdődött a térhódítása, erre vonatkozóan semmi adat, de nem tévedünk sokat, ha 1900-1960 közé tesszük divatját. Elvétve még lehet látni ma is falon.

Hadfiak

Sajdik: Hadfiak

Nem is tudom…

Te konok kunok kései utóda,

ki tudja hány harcos ivadéka,

évszázadok tüzén megedzett,

a túlélésért mindenek felett?

Az agyadba bevésődött a kód:

családod-néped jövője, sorsa

a Te válladat nyomja. Védelme,

míg világ a világ, a férfi dolga.

Így a harcos, mint neve is mutatja,

nem pihenhet, soha nincsen nyugta.

Áll a vártán, a távolba kémlelve,

szinte várja, jöjjön már az ellen.

Nem is a dicsőség, ami hajtja,

(na az is, ha jól meggondolja,)

inkább a feladat oly felemelő,

hisz őrajta múlik a nemzetjövő.

Szép ez a magyar nyelv, kifejező,

fiaik, kiket e harcosok nemzettek,

hát belőlük áll össze a nemzet,

közben a nők bőszen sepregetnek.

2005. február 8.

Népek gyerekei

A gyerek, az gyerek, akárhol is jött a világra. Nem biztos, hogy feltétlenül szerencsésebbek a "fejlett" országokban születettek. Igaz a képválogatásomból szándékosan kihagyom az éhínség, meg háború sújtotta területeket, remélve, hogy egyre kevesebb ilyen borzalommal kell szembesülnünk.

Orosz kisgyerek






















Szomáliai kisfiú

A kis jakpásztor, sajnos nem tudom hol



























Izlandi iskolások

Tibeti iskolások





















Maugli uzsonnázik





















Indiai Piroska





















Tornaóra Indiában





















Baktaj suli



















Cigánylány valahol Európában

Frizurák

Zsófi írta

Már hónapok óta csak ült a munkahelyén, elhalmozták a feladatok. Úgy döntött, hogy kivesz egy kis szabadságot, már úgyis több spórolt pénze volt, mint az elmúlt években. Nem sokat töprengett, hogy hova utazzon. Az egyik legkedvesebb városába ment, ami kicsit nyugodtabb volt, mint ahol él. Úgy ment, ahogy mindig szokott. Az indulás reggelén a számára legkedvesebb időjárás volt. Bepakolt a táskájába, annyi ruhát, amennyi pár napra elegendő. Az odaút hamar eltelt és már meg is kezdődött a hétvégi kikapcsolódás. Kivett egy szobát egy pici motel egyik szintjén. A szoba érdekes módon a kedvenc színére volt festve, kivéve a fürdő. Furcsa érzések fogták el, mert maga az épület pont olyan volt, mint a középiskolája. Hamar lepakolt a szobába és úgy döntött, hogy iszik egy csészével valahol a környéken. Sétált az utcán, bámészkodott és megörült, hogy a szomszédos házban van a kedvenc boltja, úgyhogy beugrott kicsit körülnézni. Elidőzött, de nem vett semmit, hanem ment tovább, hogy találjon egy neki tetsző helyet. Nem messze megpillantott egy megállító táblát, be is tért a helyre. Leült, kereste a pincért a tekintetével, de szinte csak összenéztek és már hozta is. Lassan tudta csak inni, kortyolgatta és közben megpillantott valakit, aki kísértetiesen hasonlított az első szerelmére. Mintha ő is visszapillantott volna rá... Az illető nem maradt sokáig a helyen és most már nem is hasonlított annyira. Lassan előhúzta a pénzét és fizetett. Leintett egy taxit és elhajtott egy helyre, ahol találkozója volt valakivel, hogy megmutassa neki azt az alkotását, ami a téren állt. Ácsorgott és várt, csak várt, mikor megpillantott egy bámészkodót, aki épp az ő művét vizsgálta. De aztán, mint aki már jól szemügyre vette, tovább állt, hogy meglátogassa a kedvenc helyét, ahol mindig újabb és újabb ábrák kerülnek a falra. Meglepetésére épp készül valami, elég erős festékszag van. Úgy látszik kifogyott a flakon, mert a rajzoló elgurul a gördeszkáján. A bolt felé tart, ahol különféle színező anyagokat árulnak. A bolt egy kis utcában van, ami egy térre nyílik. Van egy hely a sarkon, épp jön ki onnan valaki, édesség illat párosul. A nagy lendületű gördeszka megállíthatatlan és nekimegy az émelygő delikvensnek. Nem volt nagy az ütközés, de elég rosszul esett el és nagyon beverte a fejét, össze van zavarodva.

Ugrókötél

Valahol a legeslegelején szerepel a Me & Julio, na hát az abban szereplő ugróköteles lányok fasorban sincsenek ezekhez képest. Úgy látszik az ugrókötelezés egy nemzeti sport iskoláslányok körében Amerikában.